1945 elején (hivatalosan 1945. április 4-én) véget ért a II. világháború, ami után mindenki megpróbált itthon túlélni vagy valahová elmenekülni. Tabányi Mihály a háború után a Nyáry menedzser iroda szervezésében Svájcba utazott. Az úti célja Lugano volt, ahol a Kursaalban fél évig játszott egy trióban. 1956-ban Prágában és Karlovi Variban rendezett nemzetközi filmfesztiválokon is fellépett a zenekarával.
1957-ben egy magyar csoport ment ki a volt Szovjetunióba, amelynek Tabányi Mihály is tagja volt. A küldöttség tagjai világhírű magyar artisták, énekesek, táncosok voltak. A magyar csoport sokszínű előadókat vonultatott fel: Kuti Irma bűvész, Simándy József operaénekes, érdemes művész, Ócsai akrobata táncosok, Boto görkorcsolyás artisták és más magyar művészek. A magyar művészek két évet töltöttek el a Szovjetunióban, ahol a legnagyobb színházakban és koncerttermekben léptek fel, többek között Moszkvában, Kujbisevben, Rigában, Bakuban, Jerevánban és Asztrahánban. A Tabányi zenekar volt az első úgynevezett nyugati együttes, amely fellépett a Szovjetunióban.
A jereváni operaház egy óriási körszínház, amely ötször akkora, mint a Fővárosi Nagycirkusz. A magyarok fellépése előtt 2 héttel már minden jegy elkelt. Az előadás első rész után már óriási volt a siker. A Tabányi zenekar latin számokat és amerikai szvingeket (swing jazz) is becsempéztek a műsorba, többek között Benny Goodman számokat. A zenekar repertoárja nagyon változatos volt, hiszen a korábban említett latin és szving stílusú számok mellett magyar dalok és nóták is helyet kaptak a műsorban. A magyar küldöttség műsorát a fiatal rendező, Szinetár Miklós rendezte.
Az előadás második részének megkezdése előtt odament Tabányihoz egy tolmács és közölte vele, hogy a nézőtér első sorában foglal helyet Aram Hacsaturján (világhírű zeneszerző) feleségével és két lányával. Amikor Tabányi meghallotta, hogy Hacsaturján is jelen van, közölte a zenekarával, hogy a nyitány elmarad, helyette harmonika szólót ad elő, mégpedig a Hacsaturján komponálta Spartakusból a Kardtáncot. Tabányi lejátszotta a Kardtáncot, ami hatalmas sikert aratott. Hacsaturján felpattant és felrohant a színpadra. Átkarolta Tabányi Mihályt, és ahogyan ott szokás volt, jobbról-balról megcsókolta. „Mivel a harmonika rajtam volt és az egyik kezem a hangszeren pihent, amikor ő átkarolt, másnap a lapok egy óriási fénykép kíséretében azt írták, hogy „Aram Hacsaturjan kezet csókolt Tabányi Mihálynak” –mesélte Tabányi. A magyarok 10 napig voltak Jerevánban. Minden este zsúfolásig megtelt a színház, és minden este jelen volt Aram Hacsaturján a családjával.
Asztrahánban Szjatoszlav Richter, világhírű zongoraművész is jelen volt a koncerten. Ő azon a környéken született. Richter is imádta a harmonikát, s miután hallotta játszani Tabányi játékát a következőt mondta: „Misa, te beszélgetsz a harmonikával!”
A hatvanas években Tabányi Mihály Nyugat Németországban is játszott. Többek között München legdrágább lokáljában, a Bayerische Hofban szórakoztatta a nagyérdeműt.
Tabányi Mihály többször megfordult Amerikában. Először 1976-ban, amikor az Egyesült Államok fennállásának 200.évfordulóján a washingtoni Kennedy Centerben játszott együtt Doris Dayjel és Les Paullal. Brahmstól a Magyar táncokat, Liszt Ferenctől a II. magyar Rapszódiát, a műsor végén pedig egy Gershwin egyveleget adott elő. Itt került barátságba Art Van Damme-mal.
2001-ben a washingtoni Shakespeare-színház koncertterében lépett fel Jandó Jenő és több más kitűnő magyar muzsikus társaságában.
További részletek:
» Tabányi Mihály 100.
» Egy karrier kezdete
» Tabányi Mihály és a csillogó harmonika
» Díjak elismerések